A napfényben gazdag tájon – részben mediterrán jellegű hatásoknak,
részben pedig a könnyen felmelegedő világos színű lösztalajoknak
köszönhetően – kitűnő vörösborok teremnek a Szekszárdtól Bátáig húzódó
területen.
A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. Akkoriban a Szekszárd város helyén lévő római települést Alisca-ának hívták. Találtak egy márvány szarkofágot, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtő is látható. Feltételezik, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt.
A középkorban még a fehérbortermelés volt az elterjedtebb arrafelé, később az oszmán törökök hatására balkáni eredetű vörösborkultúra alakult ki. A 18. században német telepesek fejlesztették tovább a vörösbortermelést. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de időnként kiváló zamatú bort adó kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető kékfrankos, cabernet, merlot került túlsúlyba.
A szekszárdi vörösborok színanyagban gazdagok, tüzesek, „bársonyosak”. Kiemelkedően rangos ismét a hagyományos kadarka fajtára épülő új szekszárdi bikavér. A fehér- borok kissé lágy karakterűek, tüzesek, zamatgazdagok.
A XIX. század végén Európa egész területére szállították a szekszárdi vöröset, még Franciaország is nagy mennyiségben vásárolt belőle a filoxéra-vész idején, mivel - mint mondták - az ottani bor minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következő szavakat: "... ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet."
Jellegzetes szőlőfajták:
olaszrizling, chardonnay, kadarka, kékfrankos, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, zweigelt
Földrajz, éghajlat
A borvidék talaja vastag, szélfútta lösz, mely olykor a 30 méter magasságot is eléri. Enyhe tél, szélsőséges, de száraz nyár figyelhető meg. Viszonylag későn tavaszodik. Éghajlata dunántúlias, a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben, nyarai melegek.
A borvidék területe
2300 hektár
Meghatározó borászatok
- Bodri Pincészet
- Dúzsi Tamás és Családja
- Eszterbauer Borászat
- Fekete Borpince
- Heimann Családi Birtok
- Mészáros Pál Borház és Pince
- Szebestyén Pince
- Szeleshát Szőlőbirtok
- Takler Pince
- Vida Családi Birtok
Települések
Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.