Soproni

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő területe. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel, és a borkészítés Sopron környékén töretlenül folyik azóta is. Egy időben szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje arrafelé, és minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.

A Fertő tó vidéke már a neolit kor emberének is kedvelt élőhelye volt. Időszámításunk előtt 300 évvel alapíthatták a kelták Scarbant várost, amit a rómaiak Scarabantiának hívtak, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt. Rajta keresztül vezetett a rómaiak híres borostyán útja.

Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját s idegenek áruinak kereskedelmi központjává teszi. A kimérési jogot a termelők némi korlátozással szabadon gyakorolták: máshonnan bort hozni nem volt szabad a XVIII. században. Akkoriban Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidékként volt ismert ez a vidék. Ruszton még aszút is készítettek főleg furmintból a kiemelkedő évjáratokban.

A XIX. században a többi magyar borvidékhez hasonlóan a mennyiségi termelés került előtérbe, amit a filoxéra pusztítása torpantott meg. A század elején napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Innen ered a kékfrankos fajta neve is a franciák kék színű pénze után. A század első harmadáig a fehérbor készítés fejlődött, majd vörösborszőlő-fajták meghonosodásával a vörösborkészítés vált uralkodóvá.

A borvidékre jellemző a fej tőke művelésmód soproni szálvesszős metszésmóddal. Fő jellegzetessége, hogy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.

Jellemző szőlőfajták
zöldveltelini, sauvignon blanc, kékfranos, zweigelt

Földrajz, éghajlat
Változatos a borvidék talaja. Sok helyütt meszes, emiatt az itteni borok tanninban gazdagok. Szubalpin jellegű a klímája. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal. Nyara hűvös, borvidékeink közül a legcsapadékosabb, telei viszont enyhébbek, és gyakori a szél. Szubalpin hatás érvényesül.

A borvidék területe
1880 hektár

Meghatározó borászatok