Menü
Kosár
Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Pécsi

A Mecsek déli lejtőin egészen Mohácsig magyar, szerb és német lakosú községek határában találhatóak az ültevények. 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, bőségesen meghálálja a beléfektetett munkát. A borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól ez a vidék termeli.

1015-ben már 110 szőlőművest írtak össze a pécsváradi apátság szolgálatában. A borvidék a kereszténység elterjedésével tovább fejlődött és kiváló minőségi borok hazájává vált. Sokáig a kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók.


Kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.

Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék.

1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.

1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit.

A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította.

Jellemző szőlőfajták
cirfandli, hárslevelű, cabernet franc, portugieser, merlot

Földrajz, éghajlat
A borvidék éghajlata szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél. Legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. Talaja palás, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.

A borvidék területe
940 hektár

Meghatározó borászatok
  • Lisicza Pincészet
  • Wekler Pince
  • Somogyi Tibor Pincészete
Települések
  • Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely
  • Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend
  • Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Nincs listázandó termék(ek) ebben a kategóriában.