Hajós-Bajai

A kedvező klíma és talajadottságok jó feltételeket teremtenek a szőlő- és bortermeléshez ezen a középkori múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkező, egykoron főleg kadarkát termelő borvidéken. A XVIII. századi német betelepülés itt is elősegítette a borkultúra fejlődését. A jellegzetes pinceutcás, népi barokk, oromfalas pincefalvakban löszbe vájt pincékben érlelték a bort. A kék kötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez.

A filoxéravészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen bővült, a termesztett vörös- és fehérbor fajták köre is kiszélesedett. A második szőlőrekonstrukciót követően jelentős állami támogatással, nagy területen telepítettek rangos minőségű bort adó fajtákat.

A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, amelyek - a magyar vendégszeretettel párosulva - igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.

Jellemző szőlőfajták
cserszegi fűszeres, rajnai rizling, kadarka, zweigelt, kékfrankos

Földrajz, éghajlat
Eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál a talaj területén. Klímája szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú. Esetenként téli és későtavaszi fagykár károsítja az ültetvényeket. Fagyveszélyezettsége jelentős.

A borvidék területe
2304 hektár

Meghatározó borászatok

Települések
Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.