Pannonhalma-Sokoróalja

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő - Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található.

A filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről az uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot.

Jellemző szőlőfajták:
olaszrizling, rajnai rizling, tramini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, pinot noir

Földrajz, éghajlat
A borvidékre a középkötött vályog, a lösz és a barna erdőtalajok a jellemzőek. Mérsékelten száraz, enyhe telű a klímája. A Bakonyvidék, részben a Győri-medence, a Marcali-medence agroökológiai körzetre gyakorol hatást. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő-, és jó csapadék ellátottságú.

A borvidék területe
750 hektár

Meghatározó borászatok

Települések
Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.